3. fejezet

Madison Parker szemszöge

Ha azt mondom, két napig itthon ültünk, ás vártunk valami égi jelre, azzal nem hazudok. Mert tényleg így történt. Itthon maradtunk, együtt, és arra vártunk, hogy David lépjen valamit. De nem tette, és ez nagyon megnyugtatott mindenkit. Danin látszott a legjobban, hogy egy kicsit talán megnyugodott, és sikerült pár órára kikapcsolódnia. A fiúk hozták a formájukat, és minden féle hülyeséget találtak ki, csak hogy jól érezze magát. Dani ismeri őket a legjobban, és tudja, hogy mikre képesek, de úgy láttam, okoztak némi meglepetést. Jó volt látni, hogy barátnőm mennyit nevet. Nem is tagadhatná le, hogy mennyire élvezte ez a két napot velük, és még csak most jön a java. Több hónapon át együtt leszünk, vigyázunk rá, és éljük az életünket.

- Kész vagy, Mad? - kérdezte Louis, amikor lehozta az utolsó bőröndöt az emeletről.

- Azt hiszem, igen. - válaszoltam, majd becsuktam a bejárati ajtót, és Dani mellé léptem, aki a kisbusz mellett állt.

- Szerinted minden rendben lesz? - nézett rám kicsit félénken. - Vagyis tudom, hogy meg akartok védeni, és ezt nem tudom, hogyan köszönhetném meg nektek, de nem akarom, hogy miattam legyen bármi bajotok.

- Sehogy nem kell megköszönnöd. Mi már egy nagy család vagyunk, és segítünk egymásnak, emlékszel? - mosolyogtam rá, mire ő karjaimba borult. - Senkinek nem lesz semmi baja. Ez miatt ne aggódj, mert nem éri meg. Csak élvezd a turnét. Jó?

- Köszönöm. - engedett el, és letörölt egy könnycseppet arcáról. - Igazad van. Nem ronthatom el a turnét, azzal, hogy aggódom miatta. Jól fogom érezni magam, ígérem.

- Ez a beszéd. - nevettem fel, és velem együtt ő is.

- Lányok, indulhatunk? - karolt át mind a kettőnket Liam.

Beszálltunk a buszba, majd szép lassan mindenki elfoglalta a helyét, és elindultunk. Dani Liammel beszélgetett, Niall és Louis tömték magukat, mi pedig Harryvel egymást ölelve valami filmet néztünk a telefonján. Őszintén szólva nem nagyon kötött le a film, de a fürtöst velem ellentétbe nagyon is.

- A filmet nézd, ne engem. - szólt rám, amikor megunta, hogy bámulom.

- De nem érdekel. - nyafogtam, és megfordultam, úgy, hogy egymással szembe kerültünk. - Hova megyünk elsőnek?

- Azt hiszem, New York. -válaszolta, és kikapcsolta a telefonját, mire nekem felcsillant a szemem, mert ez azt jelenti, hogy megadta magát, és azt csinálunk, amit én akarok.

-Ott még soha nem voltam. - gondoltam vissza az elmúlt évekre. Hogy lehet, hogy pont ott nem jártam?

- Nekem nem volt annyira nagy szám. Sokkal jobban szeretem az olyan helyeket, ahol nincs nagy forgalom, nem kell órákat állnod a dugóban.

- Emlékszel arra a kis szigetre, ahol voltunk? Az annyira szép volt. - idéztem fel magamban az emléket. Ott minden tökéletes volt. Nem kellett senki elől bujkálni, és attól félni, hogy valamelyik újságíró lefotóz. Mindannyian nyugodtak voltunk, és élveztük a kis szabadidőnket.

- Azt hiszem, lesz pár nap szabadságunk, akkor elviszlek oda. - nézett le rám, mire nekem  hatalmas mosoly jelent meg arcomon, és egy rövid csókot adtam neki. Amiből persze ő egy hosszú csókot csinált, de Niall egy párnát dobott hozzánk, jelezve, hogy ne itt csináljuk a dolgunkat. Nevetve ültem vissza a helyemre, és néztem barátomat, aki kicsit bedurcázott. Egy puszit nyomtam arcára, és a vállára hajtottam a fejem. Nem állt szándékomban aludni, de percek múlva lecsukódtak szemeim, és átadtam magam az álom világnak.

Nem tudom mennyit aludhattam, de arra ébredtem, hogy Harry finoman egy puszit adott arcomra, és felkelt mellőlem. Megpróbáltam gyorsan kinyitni a szemem, de meg kellett szoknom a fényt, ami kintről tört utat magának.

- Hova mész? - ültem fel, és kinyújtottam a már eléggé elgémberedett lábamat.

- Megálltunk ennyi, csak nem akartalak felébreszteni. Jössz? - tartotta felém a kezét, amit gyorsan el is fogadtam, csak előbb rendeb raktam a hajam. Kézen fogva mentünk be a kis étterem szerűségbe, ahol már a többiek jóízűen falatoztak. Mi is leültünk hozzájuk, majd leadtuk a rendelésünket, és már csak várnunk kellett.

Sziasztok! Meghoztuk az új részt, reméljük tetszeni fog. :) Kommentek továbbra is várjuk

Jó olvasást, és további szép napot! :)